Válasz a polgármester úr vádjaira

Rogán László így szól a kalászi polgárokhoz a májusi Hírmondóban: „…a napokban hatásvadász, valótlan tartalmú és politikai indíttatású szórólapokkal árasztották el a várost.” A tényeket szándékosan elferdítő, a budakalásziakat félrevezető, hamis tartalmú és alacsony színvonalúnak mondott propaganda veszélyei láttán a polgármester úr arra inti a budakalászi polgárokat: „Budakalász ügyeit illetően mindenképpen a városi hivatalos forrásokból tájékozódjanak, és ne hagyják magukat félrevezetni.”  Ezek városvezetőnk útmutatásai, de mi is történt, ami kiváltotta ezeket a rossz történelmi emlékeket idéző szavakat?

Budakalászi civil szervezetek tagjaiból és a helyi lakosokból frissen alakult 2011 (húsz-tizenegy) Egyesület tagjai a HÉSZ tervezett lazításának megakadályozása és a szigorítások támogatása érdekében levelet írtak a városvezetőknek és valamennyi önkormányzati képviselőnek. Ezzel párhuzamosan tájékoztató szórólapot juttattunk el a helyi lakosokhoz azokról az információkról és kockázatokról, melyekre a helyi lakosok és civil szervezetek hónapok óta próbálják felhívni a figyelmet, de Budakalász vezetőinél süket fülekre találtak és a helyi médiában sem jelenhettek meg. Nem csoda, hiszen a városvezetés kizárólag az építési szabályok szigorítását próbálja sulykolni, miközben a valóságban több területen sűrűbb beépíthetőséget lehetővé tevő szabályok születtek.

A kalászi építési szabályok lazulásával kapcsolatos aggodalmaink sajnos nem alaptalanok. Az eddigi engedékenység következményeit bárki láthatja a Klenityben kialakult extrasűrű beépítésben, a Lupa-tónál megépült szuperstrand és bulinegyed esetében, a Pomázi úton nemrég elkezdett negyvenlakásos lakóparknál vagy a Mályva park helyén egymásba érő társasházaknál.

Két éve ilyen volt a Mályva park…

…és mára ilyen lett!

 

Rogán úrral ellentétben mi nem minősítünk, a fotók alapján mindenki döntse el, hogy neki melyik tetszik; és azt is, hogy a változás vajon a környék lakóinak, a Mályva utcai bölcsődéseknek és óvodásoknak, vagy esetleg annak a nyertes építési vállalkozónak kedvezett, aki polgármesterünk új házát is megépítette, másik harminccal együtt, fenn a Kálvárián. A két dolognak amúgy nincs köze egymáshoz – állították, amikor kirobbant az ingatlaneladási botrány a sajtóban.

Véleményünk szerint azonban nem a véletlen, hanem az építési vállalkozók érdekeit eddig kiszolgáló helyi építési szabályozás miatt nőtt ilyen gyorsan városunkban a lakosságszám, amit sem a kalászi úthálózat, sem az intézményrendszer nem volt képes lekövetni. Zsúfoltak az óvodáink, az iskoláink, több család is arra kényszerül, hogy Budapestre vigye a gyerekeket, mert nekik már nem jutott hely a bölcsődékben, óvódákban annak ellenére, hogy a magas kalászi csoportlétszámok már a törvényesség határát súrolják. A rendszeresen bedugult főutak mellett már a belső utakon is egyre nagyobb az autóforgalom, a zsúfoltság, a légszennyezés és a balesetveszély.

Levelünkben azt kértük az önkormányzati képviselőktől, állítsák meg ezt a tendenciát és ne próbálják meg könnyíteni az építési szabályokat. Az általunk veszélyesnek tartott változtatásokat is bemutató összeállítást önkénteseink eljuttatták a város valamennyi postaládájába is, hogy a kalásziak lássák, mi készül a Húsvét utánra összehívott képviselőtestületi ülésen. Ebben nem volt semmi hazug, vagy félrevezető állítás, legfeljebb az lehetett szokatlan, hogy nem a városi propaganda az egyetlen, amiből a korrekt tájékoztatásra kiéhezett emberek végre tájékozódhattak.

 

Sajnos a testületi ülésen az történt, amitől tartottunk: Rogán László, Ercsényi Tiborné, Krepárt Tamás, Kaltner Károly, Major Ede, Máté István és Tolonics István a lazító lépésekkel együtt elfogadták az előterjesztést. Két képviselő ellene szavazott, egy tartózkodott. Mostantól ezek a szabályok határozzák meg Budakalász jövőjét, megengedve az általunk most leginkább féltett Kevély alatti egybefüggő zöldterületek eddiginél jóval sűrűbb beépíthetőségét.

 

Mi is az a HÉSZ és hogyan változott?

A rövidítés a Helyi Építési Szabályzat elnevezést takarja. Ez a terjedelmes szabálygyűjtemény határozza meg, hogy városunk belső és külső területein milyen feltételeknek kell megfelelnie annak, aki építkezni, vállalkozni, gazdálkodni akar.

A városi propagandában azt olvassuk, hogy szigorodtak az építési szabályok. Való igaz, hogy a Klenity még be nem épített hatalmas területén az eddigieknél nehezebb lesz majd két önálló házat építeni egy telekre, ehhez a minimális telekméret másfélszerese helyett a kétszerese kell. Ezzel mindenki egyetért! Azzal viszont már kevésbé, hogy ugyanezen a területen a zöldterületek minimális arányát az eddig érvényes 60 százalékról 50 százalékra csökkentették. A HÉSZ előzetes véleményezésében ezt a lazítási szándékot is sokan kifogásolták, amire a hivatal válasza: „A hatályos szabályozás szerinti zöldfelületi minimum nehezen betartható a beépítési arányok mellett, melyet példák igazolnak.”

Elképesztő érvelés: az eddigi szabálytalan építési gyakorlat (a sűrű beépítések és a kocsibeállók miatt alig jutott hely fáknak, zöldfelületeknek) folytatása érdekében kell lazítani az amúgy sem túl szigorú szabályokon? Hát így néz ki a Rogán-Ercsényiné-Krepárt féle szigorítás!

 

Mi a helyzet a Kevély alatti egybefüggő zöld területekkel?

A változtatások egyik leginkább kifogásolt része Budakalász természetes „zöld folyosóját” veszélyezteti. A módosítások a Kevély felé eső mezőgazdasági külterületek jelentős részén a beépíthetőség növelését célozzák. A frissen elfogadott változtatások után több területen az eddiginél kisebb telkeket is be lehet majd építeni, sőt, a beépítési százalék is jelentős területeken emelkedett. A beépíthető telekméretek ugyan még a módosítások után is jóval nagyobbak a belterületen megállapított értékeknél, de pont arra jók, hogy extraméretű birtokokon hatalmas, „tanyaközpontnak” hívott paloták épülhessenek. Mostantól például egy 10 ezer négyzetméteres telken akár 500 négyzetméteres épületet is engedélyez a szabályozás, aminek a fele lakás célú lehet. Ezért mutattuk meg plakátjainkon a Kevélyre fel! túrázóinak, hogy a fellazított szabályok alapján távlatilag milyen épületek jelenhetnének meg a Kevély alatti gyönyörű réteken, vagy a Majdán-patak völgyében, miután a városvezetők a természeti értékeket a telekspekulánsok érdekei mögé helyezték.

Sajnos ez egy évek óta tartó folyamat része. A mostani lazításokkal veszélyeztetett zöldterületek egy része 2016-ban még helyi természetvédelmi oltalom alatt állt, de azt akkor az önkormányzat megszüntette. Ezeken a területeken addig egyáltalán nem lehetett építkezni, de a természetvédelemi oltalom megszüntetése után már szabaddá vált az út, mostantól pedig a kisebb telkeken is nagyobb házakat lehet majd emelni. Az elmúlt évek tendenciózus városvezetői döntései mára ide vezettek.

A legkisebb beépíthető telekméret az eddigi Mgy-5 jelű övezetben (mely mostantól az Mgy-1 övezet szabályai vonatkoznak) 8000 m2-ről 5000 m2-re, az Mgy-1 jelű területeken pedig 6000 m2-ről 5000 m2-re csökken (művelési ágtól függően nagyobb elvárás is lehet, az országos szabályokkal összhangban). Összehasonlításképpen: néhány éve még 10.000 m2 volt ez az érték. Ráadásul a mostani változtatás ezeken a területeken a megengedett beépítési arányt is jelentősen megemeli, 3%-ról 5%-ra.

Önmagukban ezek a változások kicsinek tűnhetnek, de a fenti hatásokat összeadva jelenlegi rétek és bokros területek helyén luxustelkek palotáinak képe rajzolódik ki.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság a módosításokra írt véleményét érdemes mindenkinek elolvasnia. Rájuk talán nem lehet azt mondani, hogy hatásvadász, politikai indíttatású, hamis tartalmú, a tényeket szándékosan elferdítő, a budakalásziakat félrevezető, vagy esetleg alacsony színvonalú észrevételeket adnának ki a kezükből.

“A benyújtott dokumentáció nem tartalmaz olyan vizsgálatot, amely a természeti értékekkel rendelkező területek övezeti előírás módosításának természetvédelmi szempontú hatásait vizsgálja. A beépíthetőség intenzitásának tervezett növelése (beépíthető legkisebb telekméret csökkentése, beépítés mértékének növelése) a természetes és természetközeli élőhelyek igénybevételének, átalakításának intenzitását növelheti, amely a vadon élő szervezetek élőhelyeinek természetvédelmi szempontból kedvezőtlen átalakítását eredményezheti, és amely természetvédelmi szempontból nem támogatható.”

Mi is pontosan ezt gondoljuk. Sajnos több hasonló véleménnyel együtt ezt is lesöpörték az asztalról.

 

De miért van szükség a Kevély alatti építési szabályok lazítására? Kinek, kiknek az érdeke lehet a háttérben, hogy a kalásziak érdekeivel, a természetvédelmi szempontokkal és a józan ésszel szembemenve ilyen veszélyes lépéseket vállaljon fel a városvezetés? Ígérjük, hogy ezt is igyekszünk kideríteni.

 

Addig is mindenki eldöntheti, hogy polgármester úr intelmeit követve kizárólag a városi propagandából tájékozódik, vagy esetleg más forrásból is próbál információkhoz jutni.

Kapcsolódó:
Az üggyel kapcsolatosan helyreigazítási kérelmet juttattunk el a Hírmondóhoz.
Erről itt olvashat részletesebben: http://husztizenegy.hu/helyreigazitast-kertunk/