Az Állami Számvevőszék a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságra továbbította a Kálvária telkek eladásával kapcsolatos bejelentésünket, de egyesületünk önállóan is feljelentést tesz.
92 millió 907 ezer 638 forint
Ennyivel kevesebbért adta el Budakalász Önkormányzata a Kálvária Lakópark területét a felkért értékbecslő által megállapított árhoz képest. A korábbi közpark eladásának története igazi állatorvosi ló, mely bemutatja, hogy Budakalász eddigi vezetése az elmúlt kilenc évben hogyan gazdálkodott a közvagyonnal. Mindannyiunknak fontos, hogy fény derüljön az ügy hátterére, ezért a 2011 Egyesület bejelentést tett az Állami Számvevőszéknél és az ügyészségen is feljelentést tesz. A következtetéseinket megalapozó hivatalos dokumentumokat mindenki számára megismerhetővé tesszük.
2016 júliusában néhány oldalas pályázati felhívás jelent meg Budakalász város honlapján. A Kálváriadombon lévő, több mint két hektáros, panorámás önkormányzati területre rekordgyorsasággal kellett pályázni, mert Rogánék csupán két hetet adtak arra, hogy a legmagasabb árat kínáló ingatlanbefektetőt megtalálják. Előkészületként a kalászi önkormányzati ingatlanok eladásainál rendszeresen közreműködő Riesz Zoltán szentendrei értékbecslő 2016 júniusában hivatalos ingatlan-értékbecsléseket készített. A három helyrajzi számon lévő, összesen 22.160 négyzetméteres területet két önálló szakvéleményben értékelte, és az ingatlanok értékét összesen nettó 274.010.000 forintban állapította meg. Mindkét értékelés egyértelműen jelezte, hogy az ingatlanok becsült értéke nettó érték.
A hivatalban néhány nap alatt a nettó árból bruttó lett, ezzel drasztikusan csökkent a meghirdetett eladási ár
A június 14-én és 17-én elkészült két ingatlanbecslést június 20-án „Javaslat építési telkek hasznosítására” címmel a 82/2016. (VI.30.) számú előterjesztés követte. Az önkormányzat illetékes vezető munkatársai által készített, ellenőrzött és jóváhagyott anyagot Rogán László polgármester terjesztette elő, a határozati javaslatban azonban (3. oldal 1. pont harmadik bekezdés) a megállapított minimális vételárnál az összeg már bruttóként szerepelt, azaz a 27 százalékos áfával csökkent az elvárt bevétel.
A képviselőtestületi és az azt megelőző bizottsági ülésig az előterjesztést készítő hivatali vezetők valami miatt nem javították ki a félrevezető adatot, mely a képviselői szavazás után Budakalásznak több tízmilliós veszteséget, a Kálvária telkek leendő vevője számára pedig ugyanekkora nyereséget jelentett, de az eladásról szóló napirendi pont tárgyalásakor az előterjesztő polgármester sem korrigált. A szakvélemény kétszer is egyértelműen fogalmazott és a képviselőtestület tagjai számára sem csatoltak olyan dokumentumot, amelyben az ingatlanbecslő módosította volna véleményét. A vázlatos jegyzőkönyv szerint az ár és a határidő miatt voltak ugyan kételyek az előzetes pénzügyi bizottsági ülésen (a településfejlesztési elé nem került, annak ellenére, hogy egy településrész teljes átalakításáról volt szó), de a végén győzött a kontroll hiánya. 2016. június 30-án a nettóból bruttót kreáló előterjesztést az önkormányzati képviselők ismerős többsége fegyelmezetten megszavazta. A polgármesteri javaslatban azonban nem az áfanyereség volt az egyetlen kedvező fordulat a későbbi nyertes ingatlanbefektető számára.
Az áfanyereség mellé további jelentős árkedvezmény
A különleges adottságú terület forgalmi értékének megállapításánál a szakértő már eredetileg is két, feltűnően hasonló tartalmú értékcsökkentési tényezőt állapított meg. Az első, 20 százalékos árcsökkentés szerinte az építésre nem előkészített terület kialakulatlansága, osztatlan, nyers állapota miatt volt indokolt; a másik a közművek és az utak hiánya miatt volt szükséges. Ez utóbbi szerinte további 35 százalékos mínuszt ért. Az összességében így felére csökkentett eladási árat Rogánék még további 20 százalékkal, azaz 54.802.(000- az ideges kapkodásban a nullák lemaradtak az anyagban), azaz még ötvennégymillió-nyolcszázkétezer forinttal javasolták csökkenteni. Az indok: a belső közterületek (járdák és utak) hiánya. Jogosan merül fel a kérdés: ha a belső közterületek kialakításához szükséges területek leadása miatt újabb 20 százalékos árengedményt kap a pályázó, akkor mit takart az értékbecslő által a terület “kialakítatlansága és osztatlansága” címen egyszer már bekalkulált szintén 20 százalékos értékcsökkentő tényező? Nagyon úgy tűnik, hogy a pályázati kiírás ezt megduplázta.
Hasonló helyzetben egyébként a piaci cégeknél nem fordulhatna elő, hogy csupán egy értékbecslő véleménye alapján döntsenek egy ekkora értékű ingatlan eladásánál. Az pedig végképp különös, hogy az önkormányzat vezetői már előre amellett érveltek, hogy a saját portékájuk miért ér jóval kevesebbet. A korábban egybefüggő zöldterület jellemzőit többször is büntető értékbecslés önmagában is kérdések sorát veti fel, de az értékbecslésben szereplő nettó ár és a befolyt összeg feketén-fehéren összehasonlítható. Az értékbecslések összesen több mint 274.010.000 forintos nettó árat állapítottak meg, ezzel szemben a tranzakció végén nettó 181.102.362 forint folyt be Budakalász költségvetésébe. A 92 millió 907 ezer 638 forintos különbség miatt Budakalász város szegényebb lett, de az állami költségvetés is jelentős adóbevételtől eshetett el.
Az időzítés és a rendkívül szűk határidő nem arra utal, hogy minél szélesebb vállalkozói körtől szerettek volna ajánlatokat gyűjteni
2016 nyarának közepén, Budakalász legnagyobb értékű ingatlan-értékesítésekor Rogánék csupán 14 napot hagytak az ajánlatok beérkezésére. A pályázati felhívás július 8-án jelent meg, az ajánlatokat 22-én délig lehetett beadni. A pályázat siettetése azért is felháborító, mert a vételárat csak nyolc hónappal később, 2017 márciusában utalta át a nyertes MNS WEB Kft. városunk bankszámlájára.
(Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
2011. évi CXII. törvény1. melléklet III. 4. pontja által előírt közzététel)
A testületi döntés és a pályázati feltételek szerint legkésőbb 2016. december végéig a teljes vételárat át kellett volna utalni. Mivel ez elmaradt, a két és fél hónapos késés miatt a pályázatot és a szerződést azonnal érvényteleníteni kellett volna (6.1. és 11.3. pontok), de városvezetőink az MNS WEB tulajdonosainak ezt elnézték, akik egyébként nem sokkal korábban a Mályva park eladásánál is extrarövid pályázati határidővel nyertek. (A Mályva park botrányos eladásának történetét feldolgozó Index-cikkben figyelemre méltó körülményeket és adatokat olvashattunk a több kalászi önkormányzati ingatlanon is építkező NETRAX Kft. tulajdonosi köréhez szorosan köthető cégekről, köztük az MNS WEB Kft-ről is.)
A Kálvária Lakóparkban azóta 30 önálló családi ház épült fel, így egy-egy normál méretű telek átlagosan alig több mint 6 millió forint bevételt hozott városunknak, ami véleményünk szerint feltűnő értékaránytalanság.
Azóta köztudomásúvá vált, hogy Rogán László polgármester úr is a Kálvária Lakóparkba költözött. Az összefüggések, az esetleges jogsértések és a következmények további részletes feltárása az illetékes nyomozó hatóság dolga. Hogy ezt megtegyék, a Kálvária telkek eladásánál tapasztalt anomáliák, az értékbecslésben szereplő ár és a városunk költségvetésbe befolyt összeg közötti brutális különbség miatt az önkormányzatok gazdálkodását felügyelő Állami Számvevőszékhez fordultunk. Július végén az Állami Számvevőszék a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságra továbbította bejelentésünket, de a 2011 Egyesület a nyomozóhatóság felügyeletét ellátó ügyészségnél önállóan is feljelentést tesz.
Az eljárással kapcsolatos kérdéseinket az elmúlt héten elküldtük az önkormányzat illetékeseinek, de nem kaptunk választ. Ha megérkezik, azonnal frissítjük cikkünket.
A következtetéseinket megalapozó hivatalos dokumentumokat mindenki számára elérhetővé tesszük: Dokumentum megnyitása