Az idei szezonban a budakalászi vállalkozók bálját is megszervezték. Bár esemény kezdete nem volt mentes a pártpolitikai felhangoktól, a Brillantin zenekar hamar feledtette a színvonaltalan közjátékot.

Péntek este a Faluház nagytermében közel százötven résztvevő jött össze. A szervezők a budakalászi vállalkozók báljaként hirdették meg az eseményt, de a vendégek között szép számmal megjelentek a helyi Fidesz egykori és jelenlegi politikusai, illetve háttéremberei.  Az eseményre a főszervező meghívta Forián-Szabó Gergely alpolgármestert is, aki rövid köszöntőjében a városvezetés nevében üdvözölte, hogy a vállalkozók számára létrejött ez a személyes találkozási lehetőség. Kiemelte: Budakalász számára nagyon fontos, hogy a Budakalászon bejegyzett közel 2300 vállalkozás sikeresen működjön, hiszen a város adóbevételeinek több mint 90 százaléka tőlük származik. Budakalász partnerként tekint a vállalkozásokra, nyitott az egyeztetésekre. Köszönetét fejezte ki Petrusz Károlynak a hiánypótló esemény megszervezéséért.

A rendezvény fővédnökének felkért dr. Vitályos Eszter országgyűlési képviselő is köszöntötte a megjelenteket. Bár a főszervező eredetileg politikamentesnek szánta a rendezvényt, végül  a műsorvezető Lávinger Ildikót is a mikrofonhoz szólította, aki egy kampány eseményre illő kortesbeszédet olvasott fel. A megjelent vállalkozók jelentős része értetlenül fogadta az esemény eredeti céljához méltatlan felszólalást. A bál kezdete tehát nem volt mentes a pártpolitikai felhangoktól, de a Brillantin zenekar kiváló zenéje hamar feledtetni tudta a színvonaltalan közjátékot.

 

Kaptunk egy olvasó levelet, melyben egy vendég a rendezvénnyel kapcsolatos tapasztalatait foglalta össze:

Kedves Ismeretlen Vállalkozó!

Azért írok Neked levelet, hogy tudd, nem vagy egyedül, én is becsapva éreztem magam nagyon. Nagyjából két hete fülembe jutott, hogy lesz Vállalkozók Bálja a Faluházban. Nagyon megörültem, hiszen még soha nem voltam ilyenen, és mint kezdő vállalkozó, reméltem, hogy lesz értelme elmennem. Első komoly akadályba akkor ütköztem, amikor jegyet próbáltam vásárolni. Felhívtam a megadott telefonszámot, igaz, múlt hét elején, mert addigra sikerült letisztáznom otthon, hogy el fogok tudni menni. Egy férfi vette fel a telefont, semmi bemutatkozás, azonnal tegezés, majd a válasz, hogy már nincs jegy. Ígéretet persze kaptam, hogy visszahív majd csütörtökön, de ahogy az már lenni szokott, az ilyen ígéretek elszállnak. Na, gondoltam magamban, akkor ez valami tényleg klassz rendezvény lehet, ha már 5 nappal előtte elfogytak a jegyek! Így beizzítottam a budakalászi ismerősöket, és végül pénteken késő délután kezembe volt a belépőjegyem! Valahogy azért nehezen tudtam eldönteni, hogy örüljek-e ennek a 3000.- Ft-ot érő papírdarabnak. Ugyanis, ha Vállalkozók Bálja lesz, akkor azért belépőként ennél nagyobb összegre számítottam, de végül beláttam, hogy mivel ez lesz az első ilyen jellegű bál Budakalászon, örültem, hogy végül is ennyiből megúsztam a belépőt.

Annyit még szintén szeretnék előre bocsátani, hogy azzal kapcsolatban sem volt minden világos számomra, hogy ki is ennek a rendezvénynek a házigazdája. A Koós Károly Művelődési Ház és Könyvtár volt megjelölve a rendezvény szervezőjének, de volt egy másik logó is a molinón. Utána néztem, hogy az ESZKE az Egy Szívvel Kalászért Egyesület. A Fészbukon óriás betűkkel olvasható Lávinger Ildikó neve, illetve az, hogy ő Budakalász polgármesterjelöltje. Így utólag ez lehetett volna egy figyelmeztetés a számomra, de őszintén, valahogy annyira akartam részt venni a Vállalkozók Bálján, hogy nem raktam össze előre a puzzle darabkákat. Így utólag persze minden világos már! Arra is fény derült később, hogy a Faluház dolgozója, aki felvette a telefont, egy ESZKE aktivista, akinek családi érdekei is fűződnek a polgármesterjelölt asszonyhoz.

Vissza a bálhoz. Nagyon kedves barátnőm kísért el, így csinosan felöltöztünk, és a meghirdetett kezdésre oda is értünk a Faluházba. Kedvesen fogadtak a bejáratnál, és kiderült, hogy a belépőmön szereplő sorszám egy asztalhoz tartozik, ahol majd helyet foglalhatok. Elég sokan voltak már, bár meglepődtem azon, hogy a résztvevők életkora elég széles skálán mozgott. Kaptunk koccintáshoz pezsgőt, és el is indultam, hogy keressek néhány ismerős arcot, de alig találtam. Értem én, hogy kezdő vállalkozó vagyok, de hogy ennyire nincsenek ismerős arcok!? Pedig itt élek Budakalászon több, mint 15 éve, vannak gyermekeim, akikkel jártunk ide iskolába, óvodába, de sehol egy ismerős arc. Ez volt talán az első csalódásom. Miután ténferegtem egy kicsit, és megittam a pezsgőmet, leültem az asztalomhoz. Ki volt téve egy kosár pogácsa, de más semmi. Nem volt dísz az asztalon, se poharak, semmi más. Azt láttam, hogy az idősebb korosztály, vagy talán úgy is mondhatnám, a gyakorló bálozók, hozták maguknak zacskóban a harapnivalót és innivalót. Meglepetésemre észrevettem Vitályos Esztert, akinek az arca ismerős volt a korábbi kampányból. Ekkor kezdtem gyanút fogni…. hova keveredtem? Csak nem valami párt rendezvényre? Gyanúm beigazolódott, amikor a bált megnyitó beszédeket hallgattam végig. Elsőként Kareszt kérték fel, aki elmesélte, hogy az ő ötlete volt ez a bál. Sajnáltam kicsit, bár lehet, hogy tudta, hogy ki és mire használta fel ötletét. Utána jött Forián-Szabó Gergely alpolgármester, aki nagyon frappánsan és összeszedetten köszöntött mindenkit és egy ilyen mulatságnak megfelelően kívánt minden résztvevőnek jó szórakozást. Utána következett Vitályos Eszter. Érdekes volt őt így élőben látni és hallani. Papírt vitt ki magával, de végül a három gondolat, amit felvillantott, általános volt eléggé ahhoz, hogy elfogadható legyen egy ilyen kisvárosi Vállalkozók Bálja köszöntőjeként. Talán utolsó mondatát kihagyhatta volna, igaz, ő maga is idézett valaki mást. Aztán a felszólalok sorát Lávinger Ildikó zárta, aki előre megírt beszédét olvasta fel. Rendben, nem lehet mindenki profi előadó, de mégiscsak egy bálban vagyunk! Mondandóját annyi volt röviden, hogy szegény mi, Vállakozók, micsoda sanyarú sorsunk van, de majd, ha ő lesz a következő polgármester, akkor eljön a várva várt Aranykor. Na, erre nem számítottam! Ünnepelni jöttem, ismerkedni, és nem egy gyenge közhelyes pártszöveget meghallgatni. Újabb csalódásomra a gyógyír az volt, hogy legalább, hamar végére ért a felolvasásnak, így kezdődhetett a dáridó. A továbbiakról nem érdemes szót ejteni, mert a Brillantin zenekar zenéje átvette a bálterem fölött az uralmat, és aki inkább beszélgetni akart, az jobban tette, ha kiment a folyosóra. Egy kedves idősebb úr névjegyével a kezemben távoztam, akitől legalább ezt sikerült ellesnem, hogy egy gyakorlott Vállalkozó, ha ügyesen mesél, akkor egy mosoly kíséretében bátran átadhatja bárkinek névjegykártyáját.