Tanulmányok sora bizonyítja, hogy a hőséghelyzet egyre rosszabb, és a jövőben még ennél is csak rosszabb lesz. A váratlanul jött júniusi hőségriasztás csak egy kellemetlen előjáték egy sokkal forróbb pokolhoz, ami ezután vár ránk – írja az Index. Szakemberek szerint a hőséget a sűrű beépítettség illetve a növényzet hiánya is fokozza. Fák, bokrok, növények híján a lehullott eső túlnyomó többsége a csatornákba kerülve elfolyik, nem fogja meg a növényzet, hogy ott helyben elpárologtassa, amivel több Celsius fokos hűtőhatást lehetne elérni.

A hőhullámokról évről évre leltárt készít az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ), és a trendek azt mutatják, hogy gyakoribbá válnak a tartós hőhullámok, amiket általában heves zivatarok, szélviharok zárnak le – ezek a klímaváltozás kapcsán oly sokszor emlegetett időjárási szélsőségek.

Az ezredforduló előtti évtizedekben még csak átlagosan évi egy forró napból már most is többet tapasztalhatunk, de a klímamodellek szerint az évszázad végére ezekből is több mint hétre elegendő jut majd egy-egy nyárra. Az esti enyhülésben is egyre kevésbé reménykedhetünk, a trópusi éjszakák száma is növekszik. A közeljövőben az országos éves átlaghőmérséklet 1-2 celsius-fokkal nő, a meleg és szélsőségesen meleg napok száma átlagosan 12 nappal lesz több.

Az aktuális klímamodellek alapján ötven év múlva további 3-4 Celsius-fokos növekedésére lehet számítani, és a hőhullámos napok száma 37 nappal nőhet. A kutatásból az is kiderül, hogy az Alföld déli része mellett a főváros környékét érinti majd rendkívüli mértékben a hőhullámok elszaporodása.

Budapest bő egy hónapja adta ki tervét a várható közlekedési fejlesztésekről és a környezeti vizsgálatokról, de azt is bemutatják, miként lehetne enyhíteni a hatását. Például az aszfaltozott városrészek és a városi zöldfelületek területei között akár 10 foknál is nagyobb lehet az átlagos hőmérsékletkülönbség.

A legjobb hűtőhatást zárt lombkoronájú fával lehet elérni, és ez nemcsak a hőség szempontjából kedvező, de a levegő szennyezettségét is csökkenti a szállópor és a nitrogén-oxidok megkötésével.