Azt mindenki láthatta, hogy a Barát patak vize színe hol piros, hol kék volt, attól függően, hogy a szövőgyárban milyen színű textilfestéket használtak éppen. de a budakalásziak csak 2021 januárjában tudhatták meg hogy a kilencvenes évek elején bezárt Lenfonó területén maradt szennyeződés milyen brutális. Nem voltunk tisztában a helyzet komolyságával, de azért voltak kivételek:
Egy biztos, elődeink már több mint tíz évvel ezelőtt tudhatták, hogy nagy a baj. Rogán László akkori polgármester például egy közmeghallgatáson kérdésre válaszolva jelezte, szerinte 600 millió lenne a területen a bontás és a kármentesítés. A környezetszennyezés problémája azonban a szőnyeg alatt maradt.
2017-ben a CivilKalász a ismét rákérdezett a Lenfonó környezeti állapotára. Kérték, vegyék komolyan a helyzetet, mert a terület a város közepén, lakó- és középületek közvetlen szomszédságában fekszik – hívták fel a figyelmet. Krepárt Tamás, akkori alpolgármester szerint a talajt 1,5-2 méter mélyen ki kellene kicserélni és a költségeket akkor már 1-1,5 milliárd forintra becsülte. Azt mondta, a Lenfonó állapotát próbálják toldozni, foldozni, hogy bevételeket hozzon, de a fideszes városvezetés ebből egyetlen fillért sem fordított arra, hogy feltárják, pontosan mekkora is a baj. 2018. tavaszán a CK írásban is rákérdezett erre. Ekkor Ercsényi Tiborné, egykori alpolgármester asszonytól azt a választ kapták, hogy nincs információjuk a talaj szennyezettségéről, nem készült ilyen vizsgálat, sem kalkuláció a mentesítés költségeiről.
2020 őszén az új városvezetés nekilátott ennek is, mert a központi elhelyezkedés mellett a gyárterület vízbázisvédelmi területen fekszik, egy esetleges szennyezés ezért sem játék. Hosszas jogi és környezetvédelmi eljárások után végre elértük, hogy a napokban állami közreműködéssel elkezdődik a teljes gyárterület környezetszennyezésének feltárása, és ősszel a kármentesítés pontos módjáról és menetrendjéről is lesznek információink.
A tényfeltárás a gyárterületre kiterjed, feltárják a talajban, illetve a talajvízben lévő szennyeződéseket és lehatárolják a szennyezett területeket. Ehhez fúrásos talaj- és talajvíz mintavételre, illetve ideiglenes kutakban elvégzett vizsgálatokra és más geodéziai mérésekre lesz szükség. A terepi munkák a napokban indulnak és július 31-éig le is kell zárni azokat, mert a laborvizsgálatok eredményei után a kármentesítési technológiát is meghatározó szakmai tanulmányt is el kell készítenie a feladattal megbízott konzorciumnak. A véghatáridő 2023. október 15.
És a mi fontos: elértük, hogy a környezetszennyezés feltárása és a kármentesítés is állami megrendelésre (uniós forrásokból) történik. Bár a gyár bezárása után, a kilencvenes évek közepétől Budakalász a tulajdonosa a gyárterületnek, a hatósági eljárások során sikerült érvényesítenünk “a szennyező fizet” európai környezetvédelmi irányelvet. Mivel a gyár (a Klinger család kisemmizése után) állami tulajdonban működött, ezért az okozott kárért is az államnak kell helytállnia.
Mivel a gyárterület része a közeli vízbázis védőterületének, a mielőbbi kármentesítés kiemelt közérdek. További tizenhárom dunakanyari település – Pilisvörösvár, Pilisszentiván, Pilisszántó, Pilisszentkereszt, Pilisborosjenő, Piliscsaba, Pilisjászfalu, Pilisszentlászló, Pomáz, Solymár, Szentendre, Tinnye és Üröm – százezer lakójának is létfontosságú, mert ők erről a vízbázisról kapják az ivóvizet.
A Lenfonó környezetszennyezésről 2019 őszétől megjelent írások:
https://www.budakalasz.hu/talajviz-es-talajszennyezes-az-egykori-lenfono-es-szovogyar-teruleten/
Kép: Gaján Vilmos helytörténeti gyűjteményéből
