Jogerős: az állam köteles a kármentesítésre a Lenfonó talajszennyezése ügyében

Hosszas jogi és környezetvédelmi eljárások után mára elértük, hogy állami költségen megtörtént a teljes gyárterület feltárása, a szennyezés pontos feltérképezése. A Környezetvédelmi Hatóság döntése nemrég vált jogerőssé és abban az államot kötelezte a kármentesítés elvégzésére.

Tudták, hogy baj van, de nem csináltak semmit

A legtöbb budakalászi nem volt tisztában a helyzet komolyságával, de azért voltak kivételek. Rogán László polgármester például a 2011-es közmeghallgatáson felmerült kérdésre úgy válaszolt, szerinte 600 millió lenne a Lenfonó gyár területén a bontás és a kármentesítés.

2017-ben a CivilKalász ismét a közmeghallgatáson kérdezett rá a Lenfonó környezeti állapotára. Kérték, vegyék komolyan a helyzetet, mert a terület a város közepén, lakó- és középületek közvetlen szomszédságában fekszik. Krepárt Tamás alpolgármester már akkor jelezte, szerinte a talajt 1,5-2 méter mélyen ki kellene kicserélni és a költségeket már 1-1,5 milliárd forintra becsülte. 2018. tavaszán újra rákérdeztek a civilek a talajszennyezésre és a kármentesítésre. Ekkor Ercsényi Tiborné alpolgármestertől már azt a választ kapták, hogy nincs információ a talaj szennyezettségéről, nem készült ilyen vizsgálat, így kalkuláció sincs a mentesítés költségeiről.

A Lenfonó állapotát próbálták toldozni, foldozni, hogy bevételeket hozzon, de ebből egyetlen fillért sem fordítottak arra, hogy tisztázzák a helyzetet. Tudták, hogy baj van, de nem csináltak semmit.

Valós kép csak a 2019-es választások után

A budakalásziak csak a 2019-es választások után tudhatták meg hogy az egykori szövőgyár területén maradt szennyeződés mekkora. A város saját költségén elvégzett környezeti állapotfelmérés során 5 helyen vettek talaj- és talajvíz mintát. Az eredmény aggasztó volt, a vizsgálatok az egészségre súlyosan káros vegyületeket mutattak ki. Mivel a központi elhelyezkedés mellett a gyárterület vízbázisvédelmi területen is fekszik, Budakalász a környezetszennyezés teljes feltérképezését és mielőbbi felszámolását sürgette. Vizsgálatainkról a sajtóban is beszámoltunk.

THP, PAX, BTEX – ezután a hatóság is lépett

A laborvizsgálatok lesújtó eredményével a Környezetvédelmi Hatósághoz fordultunk. A vizsgálat elindult, 2021. március 30-án helyszíni szemlét tartottak és a gyárterület újabb 5 pontján vett mintákat a hatóság. Az eredmények megerősítették az önkormányzati vizsgálatokat.

Az eljárás következő szakaszában elsőként a város felelősségét tisztázták. Az átadott információk egyértelművé tették, hogy Budakalász csak 1996-tól tulajdonosa a gyárterületnek és nem folytat, illetve sohasem folytatott ipari tevékenységet. A Környezetvédelmi Hatóság ezután elrendelte a teljes körű környezetvédelmi feltárást. Mivel a szennyezést egy korábban állami tulajdonban lévő vállalat okozhatta, ehhez már állami szerepvállalást tartottak indokoltnak.

A teljeskörű feltárás megtörtént

A teljeskörű tényfeltárási munkálatok 2023. áprilisában kezdődtek és öt hónapig tartottak. Összesen 277 talaj- és 54 talajvíz-mintavételre került sor, a feltáró fúrások alkalmával minden fúrásból rétegváltásonként, illetve minden egész méterből történt mintavétel. Az alapos ellenőrzés során több ponton találtak pakurával szennyezett talajréteget, illetve a talajvíz felszínén úszó kőolajszármazékot. Miután tizennégy helyen találtak határérték feletti kőolajszármazékokat (TPH) és policiklusos aromás szénhidrogéneket (PAH), megtörtént a szennyezett terület lehatárolása is.

Az államnak kell helytállnia

Talán az egész önkormányzati ciklus egyik legnagyobb eredménye az évtizedekig szőnyeg alá söpört Lenfonó-talajszennyezés teljes körű feltárása és a Környezetvédelmi Hatóság Budakalászra nézve pozitív döntésének kiharcolása volt. Határozatuk nemrég vált jogerőssé és az egykor állami irányítású Lenfonó és Szövőipari Vállalt felelősségét egyértelműsítette.

Az európai környezetvédelmi normák és a „szennyező fizet” elv alapján a Hatóság a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t mint jogutódot kötelezte a kármentesítésre. A részletek nem elhanyagolhatóak, de fontos, hogy a kármentesítés milliárdos költsége az államot terheli, mert egykor a környezetszennyezést is egy állami vállalat okozta.

Talajcsere néhol 8,5 méteres vastagságban

Az eredmények alapján az egészségügyi szempontból kritikus határértékek megállapításával kockázatbecslés készült, a szakemberek ezek alapján tettek javaslatot a kármentesítésre. A határérték felett szennyezett talajt 3,5-8,5 méter mélységben kell kitermelni és elszállítani. A feltárt pakura-szennyezés a tömlőgyári épület környezetében található. Mielőtt ezt eltávolítják, ellenőrizni kell az épültet statikai állapotát is. A felszín alatti víz esetében a kármentesítésére talajvíz-cirkulációs rendszert javasoltak.

A határozat szerint a beavatkozásról félévente előrehaladási jelentést kell benyújtani a Környezetvédelmi Hatóságnak. Az első jelentés benyújtási határideje: 2025. január 15. A záródokumentáció elkészítésének és benyújtásának határideje: 2028. november 30.

A gyárterület része a Szentendre Déli Regionális Vízbázis védőterületének. A mielőbbi kármentesítés azért is kiemelt közérdek, mert rajtunk kívül tizenhárom dunakanyari település – Pilisvörösvár, Pilisszentiván, Pilisszántó, Pilisszentkereszt, Pilisborosjenő, Piliscsaba, Pilisjászfalu, Pilisszentlászló, Pomáz, Solymár, Szentendre, Tinnye és Üröm –lakói is innen kapják az ivóvizet.